Üzemeltetési információk

A mai cikkek előtti technikai tájékoztató, figyelmeztetés

Szomorúan hallottunk, hogy az egyik ipari ügyfelünket anyavállalatostól, egyész világra kiterjedt termelőüzemestől bekódolta egy kódolós vírus, így az EGÉSZ adatállományuk megsemmisült. Még a mentéseik is sérültek. A helyreállítás (már amennyire lehetett) több, mint 2 hétig tartott. A kódolós vírusok is az esetek 99 százalékában úgy jutnak be a cég belső rendszerébe, hogy a dolgozó egy e-mail hivatkozást megnyit, és a hivatkozás már azt a vírust tartalmazza, ami elindítja a vírust a cégen belül.

A jó minőségű vírusvédelmi szoftverek (pl. ESET Security, amit mit is forgalmazunk) majdnem minden esetben kiszűrik ezeket, de mindig van egy-egy eset, amikor még ezen a védelmen is átcsúszik a kártevő.

Ezért NYOMATÉKOSAN felhívom a figyelmeteket, hogy NE nyissatok meg ismeretlen eredetű e-mailekben található hivatkozásokat, a levelet töröljétek, ha nem releváns.

A mai témánk: helyi, vagy felhő alapú kiszolgáló infrastruktúra?

Céges környezetben mindenki találkozott már a „szerver” fogalommal: olyan számítógép, amit állandó üzemre terveztek, és azokról a számítógépekről, amik előtt a dolgozók ülnek, el lehet érni ezen a központi gépen tárolt információkat.

Tipikusan ilyen információk lehetnek: Word, Excel dokumentumok, egyéb fájlok, de lehetnek programok is, például a cég ügyviteli rendszere, vagy egy számlázó program.

Nagyon sokáig ezeknek az adatoknak a tárolására kizárólag a cégeknél elhelyezett szerver infrastruktúra volt elérhető. A nagyobb szervezetek kialakítottak egy szerverszobát, amit hűteni kellett, hiszen a szerverek sok hőt termelnek. Igen, szerverek, mert a nagyobb mennyiségű információ, vagy az adatok sokrétűsége többször megköveteli, hogy több szerver kerüljön üzembe helyezésre.
A szerverek mellé természetesen szükség volt (már ahol gondoltak erre) egy mentési rendszer kialakítására is, hogy az esetleges adatvesztést elkerüljék a cégek.

Amikor az internet hozzáférés sebessége elkezdett rohamosan nőni, és az ára is megfizethetővé vált, a nagy IT szolgáltató cégek elkezdték kialakítani a felhőszolgáltatásnak nevezett termékeiket.
A felhőszolgáltatás nagyon leegyszerűsítve az internetre költöztetett szerver infrastruktúrát jelenti. Képzeljük el, hogy a cégnél a szerverszobából a szervereken tárolt információkat elvisszük egy szolgáltatóhoz, majd helyben lekapcsoljuk a fizikai szerver számítógépeket, és megszűntetjük a szerverszobát.

Ettől fogva nem tudjuk, hogy az adataink pontosan milyen szerveren, és milyen helyszínen találhatóak, de nem is kell, hogy foglalkozzunk vele.

Innen látszik a felhőszolgáltatások nagy előnye: nem kell foglalkozni a helyi kiszolgáló infrastruktúrával, nincs magas áramfogyasztás, amit a szerverek és a hűtésük generál. Nem kell foglalkoznunk a szerverek időszakos cseréjével és az ezzel járó macerával. Ezeket a felhőszolgáltató elrendezi helyettünk.

A felhőszolgáltatásból is meg kell különböztetni két típust: az egyik a publikus („public cloud”), a másik a privát („private cloud”).
A kettő között lényeges különbség van: a publikus felhőben a szolgáltató a saját szerverein biztosít tárhelyet a fájljainknak, a saját adatbázis kiszolgálóin ad adatbázis hozzáférést, azaz a saját adataink osztoznak más cégek adataival egy szolgáltató által biztosított szerverkörnyezetben. Persze ez nem jelenti azt, hogy mindenki látja mindenki adatait, ebben az esetben is szigorú jogosultságrendszer biztosítja az ügyfelek egymástól történő szétválasztását.

Ezzel szemben a privát felhőben az adataink csak és kizárólag a számunkra fenntartott szervereken vannak, azaz nem osztozunk másokkal ugyanazon a szerveren. A szervert a cégtől biztonságos csatornákon (VPN, vagy pont-pont adatkapcsolat) keresztül lehet elérni, így erre a megoldása úgy tekinthetünk (természetesen nagyon leegyszerűsítve), mintha a szerverszobánkat felköltöztettük volna egy szolgáltató által biztosított helységbe.

Mi a jó irány egy cég részére?

Természetesen nem lehet egyértelműen azt mondani, hogy csak a helyi, vagy csak a felhős infrastruktúra a jó. Mindig az egyedi igény határozza meg, hogy mi lesz az optimális megoldás. Nézzünk egy-két egyszerű példát:
– Ha egy cég elsősorban fájlokat tárol, és azok nem nagy méretűek, és nincs neki a helyi szerverén központilag telepített ügyvitel, vagy számlázó, érdemes a szervert publikus felhőbe költöztetni, és a helyi szerverét megszűntetni.
– Ha egy cégnél vannak nagyon nagy méretű fájlok, vagy helyben használt ügyvitelt használ, akkor érdemes a végig gondolni a helyi infrastruktúra meghagyását, vagy egy privát felhős megoldásban gondolkozni.
– Helyi ügyvitel van, de ezen kívül csak kisebb méretű állományokkal kell foglalkozni, akkor érdemes a privát felhő szolgáltatást igénybe venni.

Egy rövid összefoglaló: